Mezőgazdaság | ||||||||||||||
Szőlészet, borászat A magyar Alföld legmagasabb pontja a Solti Szőlőhegy. Tengerszint feletti magassága 180 méter. A hegy földanyagát tekintve atkás (köves) agyag, melyet 3-20 méter vastagságban humuszban gazdag barna színű homok borít. Ez a homokréteg kiválóan alkalmas szőlő- és gyümölcstermesztésre. A feltalaj tápanyagban gazdag, az altalaj pedig jó vízzáró, illetve víztároló. A szőlőhegy fekvése ideális arra, hogy a Nap reggeltől-estig melegítse a szőlők talaját. Ezeken a lankákon terem az Alföld egyik legzamatosabb bora. Az évszázadokkal ezelőtt itt élő emberek felismerték a nagy lehetőséget, melyet a természet ajándékaként kaptak a szőlőhegy formájában. A településen ma is szinte minden család birtokol kisebb-nagyobb szőlőterületet. A hegyen és környékén messze földön híres borokat termeltek és termelnek ma is. A tájra jellemző szőlő-fajták: kövidinka, pozsonyi fehér, rajnai rizling, olaszrizling, delavári, fehér burgundi, oportó, kadarka, szlankamenka, sárfehér. Ezek közül többet még ma is termesztenek a solti gazdák. Az új fajták közül a zalagyöngye, rizlingszilváni, lakhegyi mézes, ezerjó, saszla-félék, ezerfürtű, bíborkadar, kékfrankos divatosak Solton. A művelési módozatokat tekintve itt minden létező megtalálható, a fajtától, talajtól, domborzati viszonyoktól függően. A legrégebbi művelési mód a tőkeművelés vagy gyalogművelés, még sok szőlőskertben használatos. Itt a tőkék 100 cm sortávolságra és 80 cm tőtávolságra vannak egymástól. Ez a művelési mód kézimunka igényes, csak az őszi betakarást és a tavaszi kinyitást segíthetik lófogattal. Nagy előnye ennek a művelési módnak, hogy a téli hideg ellen a tőkefejek betakarhatók. A magasművelés is terjedőben van. Ezek közül az egykaros- és kétkaros függöny és a moser művelések terjedtek el. Itt a sortávolság három méter, a tőtávolság 1-2 méter. Ezek a szőlőültetvények gépi művelésre alkalmasak, a terméshozam tekintetében is több és jobb minőséget adnak, jobban éri a nap, levegősebb az ültetvény, így a betegségek sem olyan gyakoriak, mint a tőkeművelésnél. A szüret után a szőlőfeldolgozás a szőlő ledarálásával és a préseléssel kezdődik, amit a szőlősgazda szűk baráti körben végez. Mindezek után ászokhordóba fejtik az ízes mustot, és az erjedést követően a szürettől számított 30-40 nap után megkóstolható az egész évi munka gyümölcse, a Solti bor. A szőlőhegyen termett borokat már az őseink is a hegybe vájt pincékben tárolták. A pincéket mélyen bevájták a hegy oldalába, a pincelyuk fölött több méter vastag földréteg volt, amely kiváló hőszigetelő. A hőmérséklet ingadozása 2-3 Celsius fok, az átlaghőmérséklet 11 Celsius fok. A pincékben fahordókban érlelik, tárolják a hegy levét. A pincék elé présházak épültek, melyekben a szőlőfeldolgozás eszközein kívül sok baráti találkozó elengedhetetlen kellékei - a bográcsok, asztalok, lócák - is megtalálhatók. Solti Aranykulcs Hegyközség A hegyközség közel 330 ha-on és 600 fővel működik. A hegyközség Solt Város és környéke, Dunavecse, Apostag községekkel együtt bővült évvekkel ezelőtt, de ide jönnek a környék községeiből szőlő-bor származási igazolásért Hartáról, Dunaegyházáról, Dunapatajról is. A hegyközség védi a solti, dunavecsei, apostagi szőlőtermelők érdekeit és fellép a tisztességtelen piaci magatartás minden formája ellen. A minőségvédelem érdekében összehangolja, szakmai tanácsadással elősegíti tagjai szőlészeti, borászati, szakmai tevékenységét. Feltárja a solti termékek származás-védelmét sértő cselekményeket és ezek megszüntetése érdekében intézkedéseket kezdeményez. Elősegíti a szőlők őrzésének megszervezését. Szolgáltatásokkal, közgazdasági, adózási és egyéb szaktanáccsal segíti tagjai gazdálkodását, együttműködik a területileg illetékes Vámhivatallal és ellátja a rá eső feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal (a solti borok hírnevének őrzése, erősítése, a termések piacképességének javítása, belföldi és export-piacokra való eljutásának elősegítése). A solti borok származás- és minőségvédelmének javítása a cél. A hegyközség rendtartásához tartozik a szőlő-területéhez tartozó utak, árkok karbantartása, melyet minden szőlőt használó gazda köteles rendbe tartani. A hegyközség legfelsőbb önkormányzati testülete a közgyűlés, mely a tagok összességéből áll. A közgyűlés hatáskörébe tartozik a szabályzatok, a rendtartás megalkotása és módosítása, a hegyközség éves költségvetésének megállapítása és a zárszámadás elfogadása, a tisztségviselők megválasztása vagy visszahívása. Tisztségviselő az elnök, a hegybíróból, valamint az ellenőrző bizottság tagjai, kiket a közgyűlés választ öt évenként. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság Kun Gábor által képviselt Solti Aranykulcs Hegyközséget, mint társadalmi szervezetet 1995. november 30-án jegyezte be.
A településen az alábbi növényeket termesztik:
|
GPS-koordináta:
Szélesség (LAT): |
46° 48' 23.31" |
Hosszúság (LON): |
19° 00' 18.75" |