Solt Város honlapja

Ügyfeleknek

Alkalmazott díjrendszer

A kéttényezős díj: A díjrendszert 2001-től korszerűsítette a közműtulajdonos. Ekkor kerül bevezetésre az úgynevezett kéttényezős díjrendszer - a következőkben felsorolt indokok figyelembe vételével: A víziközmű-szolgáltatás a közüzemi szolgáltatások körébe tartozik, és így kikerül a versenyszféra területéből. Az ágazatra jellemző, hogy a kiépített műszaki háttér a település adottságaihoz igazodik (nincs összefüggő országos rendszer, mint például a villamosenergia-ellátásban). Egyik speciális tulajdonsága továbbá, hogy a fogyasztó számára az igénybevétele kötött, azaz a fogyasztónak nincs választási lehetősége adott területen a szolgáltatást, szolgáltatót illetően: az adott színvonalú szolgáltatást adott árakon kénytelen igénybe venni.

A PTK. 387.§-a értelmében a közüzemi szerződés alapján a szolgáltató köteles meghatározott időponttól a fogyasztó számára folyamatosan és biztonságosan, a fogyasztó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást - így különösen gázt, villamos energiát és vizet - nyújtani, a fogyasztó pedig köteles időszakonként díjat fizetni. A PTK. idézett rendelkezéséből következik, s a törvény miniszteri indoklása külön is kiemeli, hogy a szolgáltató és fogyasztó viszonyában a fogyasztó igényeinek van meghatározó, döntő jelentősége. (PTK Kommentár 1980., 2. kötet 1844. oldal.) A fogyasztó igényei kielégítése érdekében a vízi közszolgáltatóknak állandóan a fogyasztók rendelkezésére kell állni. A szolgáltató a víziközművek üzemeltetésével köteles a fogyasztóknak a külön jogszabályban és a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglalt előírásoknak megfelelően a víziközművek teljesítőképességének mértékéig szolgáltatni. (38/1995. (IV.5.) Korm.rendelet 1.§.) A 90-es évek elejétől az országban az ivóvíz értékesítés mennyisége jelentősen csökkent.

A lakossági árkiegészítések megszűnése az árakban a valós költségek érvényesítése a lakosságot nagymértékű takarékosságra ösztönözte. A vállalkozások víztakarékos technológiák alkalmazásával, az intézmények pedig a finanszírozási nehézségek miatt takarékoskodnak. Így egy önmagát gerjesztő spirál alakul ki, melyből kitörési pontot kell keresni: a csökkenő fogyasztás, a többlet-feladatok (a szolgáltatás színvonalának folyamatos növelése, és a rekonstrukciós kényszer) növekvő fajlagos költségeket (egytényezős díjat) eredményeznek. Mindezek a tulajdonságok, valamint a gazdasági, társadalmi és szociális változások, a magyar fogyasztók fokozott árérzékenysége döntően meghatározta, illetve meghatározza a díjrendszer korszerűsítés folyamatát.

A fogyasztást az egytényezős díjnál kevésbé korlátozó, igazságosabb fogyasztói teherviselést eredményező a kéttényezős díjrendszer. A kéttényezős díjrendszer Az alkalmazás alapelvei: A kéttényezős díjrendszer alkalmazásának alapelve az, hogy a víziközmű szolgáltatás jellemzően magas állandó költségek felmerülése mellett végezhető. Az állandó költségek aránya az összköltség 70-85%-ára tehető. Az állandó költségeken - vagy azok egy részén - felüli költség a fogyasztás mennyiségétől függő, változó díjban (továbbiakban: vízdíj)érvényesíthető. Mivel az állandó költségek a szolgáltatás igénybevételétől függetlenül felmerülnek, indokolt, hogy azt - vagy annak egy részét - alapdíj formájában azok viseljék, akiknek érdekükben áll a szolgáltatás folyamatos rendelkezésre állása: a fogyasztók.

A folyamatos rendelkezésre állás lényege az, hogy bármikor kinyitják a csapot - ha egy évben kétszer, akkor is - folyik a víz, a szolgáltatási ponton hiteles mérőműszer van, a korrodált bekötővezetéket a szolgáltató kicseréli, a hibákat kijavítja, a minőséget biztosítja, ellenőrzi, a vízellátó rendszert teljes kapacitással tartja fenn, stb. A fenti elvek szerint kialakított díjnak a változó része alacsonyabb az egytényezős rendszerben alkalmazható díjnál, ezért fogyasztás korlátozó hatása nincs, sőt fogyasztás ösztönző lehet. A kéttényezős díj igazságosabb fogyasztói teherviselést eredményez.

Az alapdíj megállapításának lehetséges módja: Az alapelv az, hogy az állandó költségek, de legalább azok egy része az alapdíjban legyen elszámolva. Az alapdíj mértékét a szolgáltatási ponton szolgáltatható vízmennyiség függvényében (a bekötési vízmérők kalibere alapján) lehet megállapítani - ez következik az állandó "rendelkezésre állás" elvéből. Az állandó költségek alapdíjban történő teljes érvényesítése nem ajánlott, gyakorlatilag megvalósíthatatlan. Az alapdíj mértéke legalább akkora legyen, amelyben szerepel a vízmérő-leolvasás, számlázás, díjbeszedés, vízmérő javítás, a 4 évenkénti kötelező újrahitelesített vízmérő cseréjének és a villamos energia lekötési díjának költsége (ezek a költségek minden fogyasztót egyformán érintenek!). Az alapdíj nem tartalmaz fogyasztást.

A szolgáltatható vízmennyiséggel szoros összefüggésben van a szolgáltatási ponton beépített bekötési vízmérő mérete (kalibere). A beépített vízmérők terhelhetőségét (teljesítményét) a nemzetközi ISO 4064 szabvány (amelynek megfelel az MSZ 11034) írja elő. A legkisebb bekötési vízmérő (DN 15 névleges átmérőjű) névleges térfogatáramát egynek vesszük, ehhez képest a fogyasztói helyre beépített bekötési vízmérőnek meghatározható, hogy hány szoros a névleges térfogatárama. Az ivóvízzel azonos elven: alapdíj köteles minden használatbavételi engedéllyel rendelkező csatorna bekötés.

A számlázás - kormányrendeletben előírt - alapelve az, hogy szennyvízmérés hiányában az ingatlanon elfogyasztott összes vízmennyiség a csatornadíj számlázás alapja. A csatorna alapdíj tehát ugyanúgy differenciálható a szolgáltatási ponton beépített vízmérő alapján, mint az ivóvíz. A változó díj kialakítása A változó díj mértéke mindig az alapdíj összegétől függ. Az egytényezős díjhoz képest jelentősen csökkenteni lehet a változó díjat, így egy fogyasztást nem korlátozó, sőt fogyasztásra ösztönző díjrendszer alakítható ki. Erre azonban csak akkor van lehetőség, hogyha az alapdíj a jellemzően állandó költségek szintjén van megállapítva.

A kéttényezős díjrendszer jellemzői: A kéttényezős díjrendszer nem csodaszer, amely megoldaná a víziközmű üzemeltető összes gondjait. A szolgáltatás jellegének jobban megfelel, mint az egytényezős díj, de a bevezetés előnyei mellett hátrányok is jelentkezhetnek. Előnyök: - a felmerült költségek igazságosabb elosztásának lehetőségét, illetve az arányosabb teherviselést biztosítja a fogyasztók részére - nem ösztönöz a fogyasztás visszafogására - jobban illeszkedik a magas állandó költségű szolgáltatáshoz - kiegyenlítettebb, tervezhetőbb a díjbevétel - a díjváltozás könnyebb kezelése Az előnyök a szolgáltató hatékonyabb működését, a biztonságos szolgáltatást teszik lehetővé.

Jó tudni...

A mérők rendszeres leolvasása, ellenőrzése

Ha minden hónapban mi magunk is meggyőződünk a vízmérő állásáról (lehet és érdemes is megtanulni a leolvasását), hamarabb vesszük észre, ha a szokásos értékhez képest kiugró fogyasztást jelez a mérő. Ilyenkor gyanakodnunk kell rejtett vezetékhibára. Ha ezt nem javítjuk ki, hatalmas fogyasztást regisztrálhat a mérőnk (minden liter víz, ami az órán átfolyt, a mi számlánkban benne lesz, akár a földbe folyt el, akár felhasználtuk). Érdekünk tehát, hogy a vezetékhálózatunk, csapjaink, WC-tartályunk hibátlan állapotban legyen.

Ki fizeti a vízveszteséget?

Minden olyan vízveszteség, ami a csatlakozási pont (a mérő utáni elzáró szerelvény mérő felőli pontja vagy a mérő után 10 cm) után már a mi ingatlanunkon keletkezett, költségét tekintve minket terhel és ki kell fizetnünk.

Még néhány jótanács

Feltétlenül oldjuk meg kerti csapjaink téliesítését. Mindig ütközésig zárjuk a csapokat, mert a "csak kicsit" nyitva maradt csap is jelentős veszteséget generálhat.
A vízmérő-leolvasást lehetővé kell tenni. Ha rendszeresen nem tudjuk biztosítani a leolvasó bejutását, kérjük írásban a szolgáltató hozzájárulását leolvasott fogyasztási adataink telefonon történő bediktálásához. Ebben az esetben meg kell állapodni arról, melyik az az egy vagy két dátum, amikor a leolvasást mindenképpen lehetővé kell tenni.
A vízhasználó személyében beállott változást a vízmérőállás megjelölésével mielőbb, de legkésőbb 30 napon belül feltétlenül jelentsük be a szolgáltatónak az új fogyasztóval együttesen. Csak így kerülhetjük el, hogy elköltözésünk után rendezetlen számlánk maradjon, ugyanis a bejelentés elmulasztása esetén egyetemlegesen felel az új és a régi fogyasztó.

Locsolás, kedvezmény a szennyvízdíjban

A szennyvízszámlánkat csökkentheti a locsolási célú felhasználással figyelembe vett ivóvízmennyiség is. Ennek mértékét a helyi önkormányzat rendelete a következők szerint írja elő: A csatorna-szolgáltatást igénybe vevő ingatlanon szennyvízmérés hiányában - a bekötési vízmérőre vonatkozóan -, május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakra a csatornahasználati díj felszámításánál a locsolási célú felhasználás miatt az adott időszakra jutó vízfogyasztás 10%-kal csökkentett, korrigált mennyiségét kell figyelembe venni. Solt Város közigazgatási határán belül a fenti kedvezményre jogosult a víziközmű szolgáltatást igénybe vevő összes lakossági és intézményi fogyasztó.

Hova fordulhatunk panaszunkkal?

Bármilyen, a szolgáltatással kapcsolatos panaszunk van, azt mindenekelőtt a szolgáltató vízmű ügyfélszolgálati irodáján próbáljuk meg elintézni.

Ne feledkezzünk meg...

A szennyvízelvezetésről és -tisztításáról sem, hiszen nélkülözhetetlen közszolgáltatás, de egyben fontos környezetvédelmi tevékenység is. Az ellátottság folyamatos bővülése ellenére még sok év kell a közműolló zárásához: hogy ne legyen gond a szennyvíz elhelyezése, s hogy tisztítatlan szennyvíz ne szennyezze tovább a talajt, az élő vizeket.

Védekezés a fagykárok és a belső csőtörések ellen

A téli időszakban használaton kívüli hétvégi házak, pincék, nyaralók belső (kerten és épületen belüli) vízhálózatát a fagy okozta csőtörésektől az ingatlan tulajdonosának védenie kell. Ennek bevált és legcélszerűbb módja a bekötési vízmérő utca felöli (külső) oldalára szerelt "főcsap" elzárása, és ezután a bekötési vízmérő ingatlan felöli (belső) oldalára szerelt vízleeresztő főcsap megnyitása, a belső hálózat víztelenítése. A földbe és a falba szerelt vezetékek a téli hosszú fagyos időszakban - fűtés hiányában - átfagyhatnak, ettől a kerti csapot sem védi a ronggyal való gondos átkötözés sem. Ha az őszi víztelenítést elmulasztjuk, tavasszal könnyen meglepetés érhet. A törött vezetéken hónapok alatt nagyon sok víz elfolyik feleslegesen. Nemcsak a belső vezeték javításának költsége terhel bennünket, hanem az elfolyt ivóvíz ára is (bár a csőtörés miatt a terepen elfolyt vízmennyiség utáni csatornadíjat nem számolhat a szolgáltató), így számlánk igen magas lehet. Csőtörés persze bármikor - nyáron is (!) - előfordulhat belső hálózatunkon. Ezért célszerű nyáron is elzárni a vízmérő előtti főcsapot, ha hosszabb ideig nem tartózkodunk ingatlanunkon (nyáron víztelenítés felesleges).

Szeretnénk többet tudni ivóvizünk összetételéről?

A fogyasztó számára az előírt határértékek betartásán kívül az ivóvíz élvezeti értéke: íze, hőmérséklete, színe, szaga is fontos. A háziasszonyokat érdekelheti a víz keménysége is: kell-e és mennyi vízlágyítót használni. Néhány példa az egészségre általában ártalmatlan jelenségek okaira:

a csapból kiengedett víz tejfehér, oka: sok benne a levegőbuborék,
sárgásbarna elszíneződés, zavarosodás: vas-oxid okozza, mely főleg a vezeték mosatása során válik le és észlelhető az ivóvízben,
klóros íz: szokásosnál erősebb, főleg hibaelhárítás után feltétlenül szükséges, fertőtlenítés jele,
ízprobléma: a hosszabb ideig meg nem nyitott vezetékben pangó ivóvíznél jelentkezik. Ha minőségi problémát észlelünk, jelezhetjük azt a szolgáltató ügyfélszolgálatán, ahol megnyugtató magyarázatot kaphatunk kérdéseinkre.

Számlánkat lakossági folyószámláról szeretnénk fizetni?

A fogyasztónak és a szolgáltatónak egyaránt előnyös a készpénzkímélő fizetési mód. Nem kell otthon készpénzt tartani és várni a díjbeszedő csengetését, vagy sorba állni a postán. Ha folyószámláról akarunk fizetni, adjunk megbízást erre bankunknak: ők majd értesítik a szolgáltatót, aki ezentúl a bankhoz fogja benyújtani számláját a fizetendő összegre.

Fizetési nehézségeink adódnak?

Bárkivel előfordulhat, hogy önhibáján kívül nehéz anyagi helyzetbe kerül. Semmiképpen ne várja meg, míg összegyűlik tartozása, a szolgáltató pedig kénytelen vízfogyasztását korlátozni! Bár a szolgáltató nem engedheti el tartozását - ezt csak a többi fogyasztó kárára tehetné - fizetési haladékot, részletfizetési lehetőséget adhat.

Vízlágyító szerek és háztartási víztisztító eszközök

A vízlágyító szerek, adalékok megóvják a mosógépet a vízkő lerakódásától, és meghosszabbítják élettartamát. Az emberi szervezetbe jutó "lágy víz" azonban nem tartalmazza az élethez nélkülözhetetlen ásványi sókat. A háztartási víztisztító eszközök elsősorban szemmel látható szennyeződéseket szűrik meg (a csővezeték belső falára lerakódó ásványi szemcsék, mikroorganizmusok, stb.). Ezek között azonban olyan anyagok is vannak, amelyek az emberi szervezet számára szükségesek. A szűrőberendezés ugyanakkor a fertőtlenítő anyagot is kiszűrheti a vízből. A vezetékes víz számtalan élő és élettelen anyagot tartalmaz. Ennek a mikrovilágnak az egyensúlyába történő egyoldalú beavatkozás nemcsak javíthatja, hanem ronthatja is a vízminőséget. Egészségünkre az igazi veszélyt a szemmel láthatatlan, csak laboratóriumokban kimutatható szennyeződések okozzák. A vízművek ezért ellenőrzik állandóan a szolgáltatott víz minőségét.

Egy csepp figyelmet a víznek! Tudta-e Ön, hogy...?

a kémiailag tiszta (desztillált)víz az egészségre ártalmas,
a felszín alatt első vízadó réteg ma már majdnem mindenütt szennyezett,
az egészséges ivóvíz kalciumot, magnéziumot és más ásványi anyagokat is tartalmaz,
a vízképződést okozó, sok ásványi sót tartalmazó "kemény" víz sok bosszúságot és a háztartásban kárt okoz, de az egészségre nem ártalmas,
egy liter fáradt olaj ezer ember ivóvizét szennyezheti el,
az ivóvízkészletek elnitrátosodásának legfőbb okai: - a csatornázás, szennyvíztisztítás hiánya, - a szilárd hulladékok szakszerűtlen elhelyezése, - műtrágyák, növényvédőszerek szakszerűtlen, pazarló használata, - a csapadékkal a talajvízbe kerülő levegőszennyeződés.
Magyarországon a közműves ivóvízellátás csaknem 100%-ban megoldott, bár a felújítás, a minőségjavítás, a szolgáltatási biztonság növelése országosan több milliárd forint beruházást igényel az ivóvízellátásban,
a szennyvízelvezetés - tisztítás megoldása a legdrágább,de elengedhetetlen közműberuházás,
hazánkban a keletkező szennyvizeknek csaknem a fele különösebb tisztítás nélkül jut a talajba vagy élővizekbe,
a háztartásokban képződő veszélyes hulladékokat (olaj, zsír, gyógyszer, növény védőszer, erős savak és lúgok, veszélyes vagy darabos szilárd anyagok, nehézfémek, stb.), valamint a szippantott szennyvizet nem szabad a közcsatornába engedni. Ezek az anyagok károsíthatják, vagy tönkre tehetik a szennyvíztisztító telepek érzékeny technológiáját,
az ipari üzemek csak megfelelő előtisztítással, a veszélyes anyagok előzetes kivonásával engedhetik szennyvizeiket a közcsatornába,
a csatornákban és a szennyvíztisztító telepeken keletkező iszapok ártalommentes elhelyezése egyre nagyobb gondot és költséget igényel.

Szennyvízelvezetési hely használatba vételéhez történő szolgáltatói hozzájárulás kiadása

Ha az ingatlannak telekhatárig kiépített bekötővezetéke van, a telken belüli, úgynevezett házi szennyvízhálózat megépítéséhez meg kell kérni az üzemeltető hozzájárulását. Az üzemeltető a közcsatorna használatához szükséges házi szennyvízhálózat kiépítéséhez nem kér tervdokumentációt, ellenben az ingatlanon megépített nyomvonalat, beépített anyagokat, szerelvényeket szakmai (szabványok, illetve a közműves szennyvízelvezetésről szóló kormányrendelet) szempontok alapján jogosult ellenőrizni (erről szolgáltató fogyasztói tájékoztatót biztosít). Az ingatlan tulajdonosa a szennyvízhálózat átvételével, nyilvántartásba vételével kapcsolatban "átvételi díjat" köteles fizetni. Az átvételi díjat a szolgáltató árképzési szabályzata tartalmazza. A szolgáltatásra - jelen esetben - a szennyvíz átadás-átvételére a fogyasztónak a szolgáltatóval szerződést kell kötnie. A szerződéshez elválaszthatatlanul hozzátartozik a szennyvízelvezetés szolgáltatással kapcsolatban - a szolgáltató részéről - kiadott használatbavételi engedély.

Vízbekötés

Ha ingatlana víziközmű-hálózatba történő bekötését tervezi, jó ha tudja, hogy

a bekötés lehetőségeiről és feltételeiről a szolgáltató tájékoztatja,
a víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanok bekötését külön-külön bekötővezetékekkel kell megvalósítani, ám, ha közös bekötéssel a szolgáltatás műszakilag megoldható - a tulajdonosok szerződése és a szolgáltató hozzájárulása alapján - közös bekötővezeték és csatlakozóhálózat építhető. Ez esetben a tulajdonosok külön szerződésben a létesítmény közös használatából eredő jogokat és kötelezettségeket is rögzítik. A szerződés tartalmát jogszabály írja elő;
a bekötővezeték megépítéséhez, átalakításához, megszűntetéséhez a hatósági engedélyek mellett a szolgáltató írásbeli hozzájárulása is szükséges, ennek hiányában a fogyasztót a jegyző kötelezi a szolgáltató hozzájárulása nélkül végzett bekötés (építmény, berendezés)elbontására, leszerelésére, ha a berendezés műszaki szempontból megfelel, a hozzájárulás utólagos megszerzésére;
a bekötés költségei - kivéve, ha a bekötésre a jegyző kötelezi a tulajdonost - a bekötés kezdeményezőjét terhelik;
a szolgáltatási hozzájárulás iránti kérelemhez tervet kell benyújtani, a tervet a szolgáltató vagy más tervezői jogosultsággal rendelkező is elkészítheti;
a szolgáltató a hozzájárulásról a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles nyilatkozni, majd ivóvíz bekötése esetén egyidejűleg közli a bekötés létesítéséhez szükséges munkák, a helyszíni szemle és nyomáspróba költségeinek összegét, melyet a megrendelő megelőlegez;
a szennyvíz-bekötővezeték létesítését, törzshálózatra való rákötését a megrendelő költségére és a szolgáltató hozzájárulásával építési kivitelezésre jogosultsággal rendelkező is elvégezheti, de üzemelő kényszeráramoltatású szennyvíz-törzshálózatba a csatlakozást csak a szolgáltató végezheti;
a csatlakozó házi szennyvízhálózatot a szennyvíz összetételének ellenőrzésére alkalmas aknával vagy tisztítónyílással kell kialakítani.

A szolgáltatás zavartalansága, folyamatossága, megfelelő minősége érdekében néhány jogszabályi előírás betartását tartsuk szem előtt!

Nem szabad:

az ivóvíz közműhálózatba kapcsolt házi ivóvízhálózatot helyi, egyedi vízbeszerzéséhez kapcsolt vezetékkel összekötni,
a bekötővezetéket és a házi ivóvízhálózatot elektromos hálózat és berendezések, villámhárítók földelésére felhasználni,
elválasztó rendszerű szennyvízelvezető műbe csapadékvizet, egyesített rendszerű szennyvízelvezető műbe a víznyelőn keresztül szennyvizet, illetőleg a csapadékvíz-elvezető műbe szennyvizet juttatni.

Vízbekötések létesítése

1. A vízbekötés kezdeményezője vállalja, hogy a bekötővezeték létesítésének (az elosztóvezetékre való rákötéstől a házi ivóvízhálózat csatlakozásáig terjedően) költségeit hálózatfejlesztési hozzájárulásként megfizeti. A bekötővezeték üzembe helyezéséhez szükséges házi vezeték építéséről, a vízmérőhely kialakításáról, valamint a bekötővezeték földmunkájáról és a szükséges útátfúrásról a kérelmező saját költségén gondoskodik. A bekötővezeték létesítését - az ingatlantulajdonos megrendelését követően - a szolgáltató végezheti el. A szerelési anyagokat (védőcsövet is) szolgáltató köteles biztosítani. A bekötés létesítéséhez be kell szerezni az Önkormányzat engedélyét.
2. A vízbekötés szerelésének költségeiről a szolgáltató tájékoztatást ad. A megrendeléskor előleget kell befizetni a szolgáltató pénztárába. A létesítés költségeit és az előleg összegét Önköltség számítási, vagy Üzletszabályzat állapítja meg. A bekötés megvalósulása után a szolgáltató elkészíti a vízbekötés létesítésére vonatkozó számlát, melyből az előleg levonásra kerül. A különbözetet a számlán megjelölt határidőn belül kell a szolgáltató pénztárába befizetni.
3. A közműves vízbekötést az ingatlantulajdonos kérheti. Ha a kérelmező nem az ingatlan tulajdonosa, a hozzájárulás csak annak beleegyezésével adható meg. Társtulajdonos esetén annak hozzájárulása is szükséges.
4. A vízmérőt a telekhatártól 50 cm-re készült 120x120x120 cm belméretű, szilárd falazatú (beton, vagy tégla) aknában kell elhelyezni, melyet vasbeton födémmel és 60x60 cm-es könnyű, nyitható vas fedőlappal kell ellátni. A fenékszint 15 cm-el a bekötővezeték alsó szintje alatt, tetőszintje pedig legalább 5 cm-el a tervezett (végleges) terepszint felett legyen. A lejárás céljából az aknába 3 db rögzített hágcsót kell beépíteni. A bekötővezetéket védőcsőbe kell helyezni: közút alatt; közterület alatt; 2 m-t elérő ingatlanon belüli hossz esetén (műszakilag indokolt esetben). A védőcső anyaga: acélcső. A fagy elleni védelemről minden esetben, a vízmérőakna vízzáróságáról indokolt esetben gondoskodni szükséges.

A vízmérőkna elhelyezésének, méretének vázlata:

5. Ha a vízbekötést közút alatt történő átvezetéssel lehet kivitelezni, a bekötés létesítéséhez az I. fokú építési hatóságtól - KIG út esetén az illetékes Közúti Igazgatóságtól - útbontási, illetve útátfúrási engedélyt kell beszerezni.
6. Amennyiben a későbbiek során a belső vezetékét bővíteni kívánja, azt köteles a Vízműnek írásban helyszínrajz küldésével bejelenteni. A vízhasználat során keletkezett házi szennyvíz elhelyezéséről a tulajdonos köteles gondoskodni.
7. A fogyasztó tudomásul veszi, hogy a közműhálózatra kapcsolt házi ivóvízhálózatot a telken fúrt kúttal, vagy egyéb vízszerzési hellyel összekötni közegészségügyi okból tilos!
8. A vízbekötés az ingatlan belső vezetékének megépítése után (udvari kifolyó a vízmérőaknán kívülre kerülhet)végezhető el.
9. A gazdálkodó szervezeteknek közműfejlesztési hozzájárulás fizetési (melyet a létesítés előtt külön szerződés szerint kell teljesíteni), a fogyasztó és szolgáltató között Közüzemi Szolgáltatási Szerződés megkötési kötelezettség (használatbavételi engedély kiadását követően lehetséges megkötni)van.

Pincék, üdülők, egyéb telkek vízbekötésének létesítése

A vízbekötésekről (a vízmérők helyéről, a vízmérők fagy elleni védelméről, stb.) kormányrendelet rendelkezik, vagyis a szakszerűtlen vízmérőhely építéséből keletkező vízelfolyásból és a fagyásból bekövetkező károkért a bekötési vízmérőhely tulajdonosa a felelős. A fentiek megelőzésére az üzemeltető a szakszerű előkészítő munkákat követően végezheti el az ingatlanok vízbekötését:

1. A bekötővezeték üzembe helyezéséhez szükséges házi vezeték építéséről, a vízmérőhely kialakításáról, valamint a bekötővezeték földmunkájáról a kérelmező saját költségén gondoskodik. A bekötővezeték létesítését - az ingatlantulajdonos megrendelését követően - a szolgáltató végezheti el. A szerelési anyagokat (védőcsövet is) szolgáltató köteles biztosítani. A bekötés létesítéséhez be kell szerezni az Önkormányzat engedélyét. A beruházó előírása szerint - a gerincvezeték megépítésére vonatkozóan - hálózatfejlesztési hozzájárulást kell fizetni (Szőlőhegyi vízellátó rendszerre a fizetés a Hegyközség pénztárába történik).
2. Vízmérőhelyet a gerincvezeték melletti telekhatáron lehet létesíteni (Közös kopárság esetében a bekötővezeték maximális hossza: 10 m lehet).
3. A vízmérőhely kiválasztásánál még figyelembe kell venni a következőket: az abban elszivárgó, vagy elfolyó víz, vagy az abból kifolyó víz ne okozhasson károkat (pincelyuk).
4. A vízmérőt a telekhatártól 50 cm-re készült 120x120x120 cm belméretű, szilárd falazatú (beton, vagy tégla) aknában kell elhelyezni, melyet vasbeton födémmel és 60x60 cm-es könnyű, nyitható vas fedőlappal kell ellátni. A fedőlapra hőszigetelést kell szerelni. A fedőlap hézagmentesen csatlakozzon a keretére. A fenékszint 15 cm-el a bekötővezeték alsó szintje alatt, tetőszintje pedig legalább 5 cm-el a tervezett (végleges) terepszint felett legyen. A lejárás céljából az aknába 3 db rögzített hágcsót kell beépíteni. A bekötővezetéket védőcsőbe kell helyezni: műszakilag indokolt esetben. A fagy elleni védelemről minden esetben, a vízmérőakna vízzáróságáról indokolt esetben szükséges gondoskodni.

A vízmérőkna elhelyezésének, méretének vázlata:

5. A vízbekötés szerelésének költségeiről a szolgáltató tájékoztatást ad. A megrendeléskor előleget kell befizetni a szolgáltató pénztárába. A létesítés költségeit és az előleg összegét Önköltség számítási, vagy Üzletszabályzat állapítja meg. A bekötés megvalósulása után a szolgáltató elkészíti a vízbekötés létesítésére vonatkozó számlát, melyből az előleg levonásra kerül. A különbözetet a számlán megjelölt határidőn belül kell a szolgáltató pénztárába befizetni.
6. A vízbekötés az ingatlan belső vezetékének megépítése után (udvari kifolyó a vízmérőaknán kívülre kerülhet) végezhető el.
7. A vízhasználat során kivételes esetben keletkezett házi szennyvíz. Erről a kiadható építési engedély határoz. Ezzel kapcsolatban mindennemű felelősség az ingatlan tulajdonosát terheli.
8. A fogyasztó tudomásul veszi, hogy a közműhálózatra kapcsolt házi ivóvízhálózatot a telken fúrt kúttal, vagy egyéb vízszerzési hellyel összekötni közegészségügyi okból tilos!
9. A gazdálkodó szervezeteknek közműfejlesztési hozzájárulás fizetési (melyet a létesítés előtt külöün szerződés szerint kell teljesíteni), a fogyasztó és szolgáltató között Közüzemi Szolgáltatási Szerződés megkötési kötelezettség (használatbavételi engedély kiadását követően lehetséges megkötni) van.

Szélesség (LAT):	46° 48' 23.31"
Hosszúság (LON):	19° 00' 18.75"