|
Magunkról |
|
"Minden dolog eredője a víz, vízből van minden és vízbe tér vissza" Thalesz Kitérés a vízellátás kezdeteire
Solt a Duna középső folyásának bal partján elterülő lapályon fekszik. Északnyugati része kiterjed a Dunaparton húzódó löszhegységek maradékára, az úgynevezett Meleghegyre. A többi területét a Duna alakította ki az árvizek idején, ahogy a hajdani mederből kilépve iszapos hordalékot rakott le. A Duna-völgy rétegsora alul főleg folyóvízi kavicsból, kavicsos homokból, felfelé homokból, finom szemű alluviális agyagból, illetve 30-70% karbonátot tartalmazó üledékből áll. A felszínen lévő vízzáró rétegek vastagsága általában 2-3 méter.A terület mélyebb részein még a múlt század közepén is hatalmas mocsárvilág volt. A településrendezések során a legmélyebb részekből és egyéb érdekből úgynevezett kopolyákat, gödröket alakítottak ki, amelyek a csapadékvíz gyűjtésére is szolgáltak. 1932/33-ban megépítették a Sákor csatornát, amely a fölösleges vizeket vezeti a Dunába. Ma már megkezdődött a kopolyák hasznosítása is. A csapadékvíz gyűjtés, elvezetés mellett például esztétikus környezetet is biztosító halastóként. Solt határában jellemző volt a tanyavilág, amely a Termelő Szövetkezetek alakulásakor kezdett csökkenni, majd gyakorlatilag megszűnni. A város lakóinak száma kb. 7.300 fő. A vezetékes vízellátás kiépítésének megkezdése előtt általános volt az ásott kutakból történő víznyerés. 1900-ban épült az első mélyfúrású kút 35 méteres mélységgel. Ez volt az "artézi kutas vízellátás" kezdete. Az első kutat - 1943-al bezárólag - még további 11 db létesítése követte. 1945 után az Állami gazdaságok és Termelő Szövetkezetek fúrattak a majorjaikban mélyfúrású kutakat (7 db-ot). A lakosság a komfortigényük fejlesztését - a mosás, WC-használat és tisztálkodás és öntözés vonatkozásában - saját erőből is igyekezett kielégíteni. Az 1960-as évek második részétől - a villamosítással is összahangban - igen jellemző volt a csőkutak létesítése, amelyre, vagy a meglévő ásott kútra hidrofóros rendszer kiépítésével biztosították lakásaik házi vízellátását. A vezetékes vízellátás 1960-ban kezdődött el - az úgynevezett Meleghegyi településrész ellátására. Az első vízműkút 21 m-es talpmélységű, amelynek vizét nyílt rendszerű vastalanító technológia tisztította. Ezt a technológiát alkalmazzuk még ma is. A síkvidéki terület vízellátása 1968-ben kezdődött el - a 2. sz kút megépítésével, illetve a hozzá tarozó ivóvízhálózattal és a hálózati nyomás és víztározás biztosítására 100 m3-es hidroglóbusz létesítésével. A vízellátó rendszer építése 1992-ig folytatódott (3. számú kút fúrása 1975-ben, a 4. számú kút fúrása 1982-ben, az 5. számú kút fúrása 1992-ben történt). Ekkor az ellátás 93 %-osnak mondható. Azóta a vezetéképítések hidraulikai javításokat szolgálnak, vagy a ritkán lakott területek vízellátását oldják meg. Az objektumok (vízbázisok, víztározók) 7 helyen, földrajzilag szétszórva helyezkednek el. Köztük a legkisebb távolság kb. 2 km, míg a legnagyobb távolság 10 km. Köztük a felügyeletet és irányítást egységes szerkezetbe foglalt számítógépes folyamatirányító rendszer végzi. A síkvidéki településrészen a kutak búvárszivattyúi közvetlenül a hálózatba nyomják a vizet. Műszaki adatok Pénzügyi, gazdasági adatok Cégünk Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A szolgáltatási díjak önfinanszírozóak, mert az üzemeltetőnél az ivóvíz- és szennyvízelvezetés, tisztítás szolgáltatáshoz szükséges pénz teljes egésze a szolgáltatást igénybe vevőktől, a fogyasztóktól származik. Nettó árbevétel (2007-ben): 130 millió Ft. Kezelt, üzemeltetett - közműtulajdonos birtokában lévő - vagyon bruttó értéke: 927 millió Ft. Személyi adatok Hakstol Imre, költségvetési szerv vezető, okleveles gépész üzemmérnök, vízellátás, vízkezelés szakirányú főiskolai szakmérnök. Biró Sándorné, gazdasági vezető, regisztrált mérlegképes könyvelő. Az alkalmazottak teljes létszáma (az előbbi kettő fő vezetőn kívül):
Solt Nagyközség Önkormányzata - mint közműtulajdonos - 1994. március 1. napjával önállóan gazdálkodó költségvetési szervet alapított, s ebben a formában oldja meg a településen a víziközművek üzemeltetését. Azóta a nagyközségből város lett, így a víziközmű üzemeltető cég neve: Solt Város Önkormányzati Víz- és Szennyvíztisztító Mű. 2008. január 1-től a városüzemeltetési-városgazdálkodási feladatokat is költségvetési szervünk végzi – önkormányzati támogatásból. |
GPS-koordináta:
Szélesség (LAT): |
46° 48' 23.31" |
Hosszúság (LON): |
19° 00' 18.75" |
Solt a Duna középső folyásának bal partján elterülő lapályon fekszik. Északnyugati része kiterjed a Dunaparton húzódó löszhegységek maradékára, az úgynevezett Meleghegyre. A többi területét a Duna alakította ki az árvizek idején, ahogy a hajdani mederből kilépve iszapos hordalékot rakott le. A Duna-völgy rétegsora alul főleg folyóvízi kavicsból, kavicsos homokból, felfelé homokból, finom szemű alluviális agyagból, illetve 30-70% karbonátot tartalmazó üledékből áll. A felszínen lévő vízzáró rétegek vastagsága általában 2-3 méter.