Testvérvárosaink | |
![]() Földrajzi fekvés Solt városát és Habichtswaldot megközelítően 1.200 km választja el egymástól. A két település között lévő földrajzi távolságot, gyorsan áthidalta a testvérvárosi szerződés, melyet 2001. május 26-án ünnepélyes keretek között írt alá a két város polgármestere, Németh József Úr és Wolfgang Aßhauer Úr. Habichtswald 2.821 hektár nagyságú település Észak-Hessen tartomány központjában, 15 km-re észak-nyugati irányban Kassel városától, kitünő közlekedési összeköttetésekkel (autópályacsomópont, nemzetközi vasúti pályaudvar, buszjáratok). A település Dörberg és Ehlen községek 1971-es egyesítéséből jött létre, 5.374 lakossal, beágyazva egy erdővel borított, természetvédelelmi területbe. Ez az adottság sokoldalú lehetőséget ad szabadidős tevékenységekre. A modern, új lakóházak és a régi, mutatós, faszerkezetes házak tökéletes harmóniában követik egymást a központban, a kanyargós, szűk, zegzugos utcákban. Gazdaság ![]() Óvoda, iskola A két településen 2 óvoda és 2 alsótagozatos iskola működik. A kis diákok az első 4 évüket töltik otthon a megszokott környezetükben, utána pedig Kasselben és a környéken lévő felsőfokú intézményekben van lehetőségük a továbbtanulásra. Szabadidő - program - lehetőségek: ![]() Kultúra ![]() Szeretnénk, ha minél több solti testvérbarátunk meglátogatna bennünket. A látogatás képei megtekinthetők a Galériában, melyet a leggyorsabban az alábbi szövegre kattintva ér el. Testvérvárosi látogatás Habichtswald-ban 2004. június 24-27. Képek: 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 Solt Város Önkormányzata a finnországi Kerava városával is fenntartja a kapcsolatot. 2002. évben került sor a kapcsolatfelvételre, amikor a város polgármestere és a Finn-magyar Baráti Társaság tagjai látogattak Soltra. Viszontlátogatás során került írásos megállapodásra a két városi könyvtár között. A két könyvtár solti és a keravai fiatalok részére különböző vetélkedőket szervez a két ország kultúrájának megismerése céljából. 2003. évben városunk lakói vendégszeretetükkel és nagy érdeklődéssel fogadták a keravai finn férfi- és női kórust. Kerava a "kis nagyváros" - ahogy Ôk mondják. Kerava központja olyan benyomást kelt, mint egy nagyváros: modern üzleti negyedek, áruházak, kávézók, terek, sétálóutca, de helyett kapnak a zöld területek, parkok is, amelyekből 270 ha található a város területén. A közlekedés segítésére 70 km kerékpárút hálózza be a várost. A városközpont tervezéséért Kerava elnyerte a Finn Építészek Szövetségének díját, és az országos Zöldév díját is. Keravában virágzik a kulturális élet is. Híres a Szépművészeti Múzeum, amely az egyik legnagyobb a fővárosi múzeumok után. A Képzőművészeti iskolában, a Táncintézetben és a Suzuki-módszert tanító Zeneintézetben újabb és újabb művészetet kedvelő és gyakorló diák növekszik. A zene kapcsán február kiemeltebben a klasszikus zenének van szentelve, júniusban viszont néhány napra a jazz veszi birtokba a várost, nemzetközi előadókkal. A sportkedvelőket jégcsarnok, uszoda, lovarda, squash-terem, kugliterem, teniszpályák, golfpályák, szabadtéri uszoda, aerobic-, torna- és kondicionálóterem, sísánc várja. Csónakázásra, vitorlázásra a szomszéd városok tavai és tengerpartjai adnak lehetőséget. Három idegenforgalmi rendezvény várja az érdeklődőket. Ilyen a fokhagymafesztivál, melyet a Time magazin jóvoltából már külföldön is ismernek. Ezen a fesztiválon a város utcáin az árusok asztalai roskadoznak a különböző fokhagymás finomságoktól, a fokhagymás sörtől a fagylaltig. Az illatos növény hívei az egész országból, sőt külföldről is jönnek a kóstolóra. Hasonló hangulatos és színes karneválhangulatban telik a szeptemberi cirkusz vásár, melynek bevételét a képzőművészeti gyűjtemények gyarapítására fordítják. Ezek a vásárok folytatják Kerava több, mint százéves cirkuszi hagyományait. A Kerava Jazzfesztivál szintén sok érdeklődőt vonz a városba. Kerava nagyvárosi jellegét hangsúlyozza, hogy több, mint 900 vállalkozás telepedett meg náluk, a jó közlekedésnek köszönhetően 20 perc alatt Helsinkiben lehet az ember, a repülőtér a város mellett van. Lakossága kb. 30.000 fő, e szerint Finnország 27. legnagyobb városa. Alapterülete 30 km2. A városban 22 óvoda, 9 alsótagozat, 3 felsőtagozat és 3 gimnázium működik. 30 különböző kultúr-, 50 sport- és 90 egyéb egyesülete van. ![]() Csíkdánfalva Erdély keleti részén, a Csíki-havasok és a Hargita vulkanikus vonulata által közrezárt Felcsíki-medence középső részén fekszik. Ősidők óta székelyek lakta település. A lakosság megélhetési forrása a mai napig az állattartás. A XVII. századtól bontakozik ki a településen a fazekasmesterség. Ma a fekete-kerámia készítéséről, a gyapjúszőnyegek és szőttes terítők készítéséről híres a település. A fafeldolgozás és értékesítés szintén megélhetési forrása az itt élőknek. A ma Petőfi Sándor nevét viselő iskolaközpont a környék egyetlen középiskolájaként működik. Római katolikus temploma 1928-32 között épült. A település legfontosabb hagyományos rendezvényei a Csíkdánfalvi ifjúsági és hagyományőrző napok - augusztusban - , a Szentgyörgy-napi állatkiállítás és gazdanapok - két évente - , a Gyerek néptánc fesztivál - szeptemberben - és a Csíkdánfalvi búcsú - decemberben -. Az alábbi feliratokra kattintva megtekinthető a "Harangszó", Csíkdánfalva közéleti havilapja: |

GPS-koordináta:
Szélesség (LAT): |
46° 48' 23.31" |
Hosszúság (LON): |
19° 00' 18.75" |