Ápolási díj •  Átmeneti segély •  Krízissegély •  Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
Időskorúak járadéka •  Közgyógyellátás •  Közlekedési kedvezmények •  Köztemetés •  Lakásfenntartási támogatás •  Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény •  Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás •  Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás •  Rendszeres szociális segély •  Temetési segély

Ápolási díj

• Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló
  • súlyosan fogyatékos, vagy
  • tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.
• Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi.

• házastárs, házastárs egyeneságbeli rokona és testvére;
• élettárs;
• testvér, a testvér házastársa;
• egyeneságbeli rokon, illetve annak házastársa;
• örökbefogadott, a mostoha és neveltgyermek;
• örökbefogadó-, a mostoha és a nevelőszülő.

• étkezni, vagy
• tisztálkodni, vagy
• öltözködni, vagy
• illemhelyet használni, vagy
• lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni,
  • feltéve, hogy esetében a pontok közül legalább három egyidejűleg teljesül.

• jelzés alapján, illetve
• évente legalább egyszer az általa végzett felülvizsgálat útján.

• a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
• a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja
• Solt Város Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 26/2004. (IX.20.) rendelete
• a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)

• Személyi igazolvány, lakcím igazolvány, adókártya, TAJ kártya.
• Fizetetlen szabadság esetén az erről szóló munkáltatói igazolást.
• Napi 4 órában való foglalkoztatásról szóló munkáltatói igazolást.
• Az ápolt személy háziorvosa által kiállított igazolás és szakvélemény.
• Ha az ápolt személy közoktatási intézmény tanulója, vagy nappali ellátást nyújtó szociális intézményt vesz igénybe, az intézmény vezetőjének igazolása az intézmény látogatási kötelezettségének időtartamáról.

Átmeneti segély

• a havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (2008-ban: 42.750 Ft) nem haladja meg és egyedül él,
• a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2008-ban: 28.500 Ft) nem haladja meg.

• egészségügyi okok miatt,
• elemi kár miatt,
• hosszantartó, legalább két hónapja fennálló betegség miatt,
• szülők halála esetén ellátatlanul maradt gyermekek esetén,
• személyenként nagy összegű rendszeres gyógyszerszedés (8.000 Ft összeg felett) miatt.

• a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
• Solt Város Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 26/2004. (IX.20.) rendelete
• Ket.

• Személyi igazolvány, lakcím igazolvány
• Jövedelemigazolás
  • rendszeresen mérhető jövedelem esetén: utolsó 3 hónap
  • nem rendszeresen mérhető jövedelem esetén: megelőző egy év
• gyermekek részére bármilyen jogcímen folyósított ellátásról szóló igazolás (pl. családi pótlék, árvaellátás, gyermektartásdíj).

Krízissegély

• Solt Város Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 26/2004. (IX.20.) rendelete
• Ket.

• személyi igazolvány, lakcím igazolvány
• Solt Térségi Családsegítő Szolgálat nyilatkozata és javaslata

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

• a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
• Ket.

• Személyi igazolvány,
• lakcím igazolvány

Időskorúak járadéka

• a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át (2008-ban: 22.800 Ft),
• az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át (2008-ban: 27.075 Ft),
• az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át (2008-ban: 37.050 Ft).

• jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén a nyugdíjminimum 80%-a (22.800 Ft), egyedülálló 75 évesnél fiatalabb személy esetén 95%-a (27.075 Ft), egyedülálló 75 életévet betöltött személy esetén 130%-a (37.050 Ft.)
• jövedelemmel rendelkező esetén a fenti összegnek, valamint a jogosult esetleges havi jövedelmének különbözete.

• a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
• Ket.

• Személyi igazolvány, lakcím igazolvány
• A jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valósiságát igazolására szolgáló irat (nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás, szerződés stb.)

Közgyógyellátás

• "Alanyi jogon" közgyógyellátási igazolványra jogosult:
  • az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú;
  • a 37/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerint rendszeres szociális segélyben részesülő;
  • a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;
  • a központi szociális segélyben részesülő;
  • a rokkantsági járadékos;
  • az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban;
  • az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.
• "Normatív jogon" közgyógyellátási igazolványra jogosult:
  • akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10%-át (2.850 Ft) meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át (42.750 Ft). A rendszeres gyógyító ellátás költségének számításánál az Eb. 23. §-ának b), d) és e) pontja alapján fizetendő térítési díjat nem kell figyelembe venni.
• "Méltányossági jogcímen" kiadott közgyógyellátási igazolványra jogosult:
• Közgyógyellátásra méltányosságból jogosult a Sztv.-ben meghatározottakon túlmenően az a szociálisan rászorult személy, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át (4.275 Ft) meghaladja és
  • családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (42.750 Ft),
  • egyedül élő esetén havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át (57.000 Ft).
• Közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg kivételes méltánylást érdemlő esetekben az alábbi feltételek közül az a) pontban foglaltakon kívül még legalább egy fennállása esetén.
  • a) ha az egy főre jutó havi jövedelem család esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-át (62.700), egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 270%-át (76.950) nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át (5.700 Ft) meghaladja,
  • b) ha a kérelmező tartósan beteg vagy súlyos fogyatékossága miatt mások segítségére szorul és ezt háziorvosa, illetve szakorvosa igazolja,
  • c) ha a kérelmező és a családjában élők mindegyike nyugdíjban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül,
  • d) ha a kérelmező gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülő.

• a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
• a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának - Solt Város Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 26/2004. (IX.20.) rendelete
• Ket.

• Személyi igazolvány, lakcím igazolvány
• Alanyi jogosultság esetén a jogosultságot megalapozó okirat.
• Normatív, méltányos jogosultság esetében jövedelemigazolás (rendszeresen mérhető jövedelem esetén utolsó 3 hónap, nem rendszeresen mérhető jövedelem esetén megelőző egy év), gyermekek részére bármilyen jogcímen folyósított ellátásról szóló igazolás (pl. családi pótlék, árvaellátás, gyermektartásdíj).

Közlekedési kedvezmények

• akinek a családjában az egy főre jutó, a tárgyévet megelőző év havi átlagos nettó jövedelme a tárgyév január 1. napján érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettő és félszeresét (2006. év: 64.500 Ft) nem haladja meg,
• aki fogyatékossági támogatásban nem részesül

• a kérelmező és a vele közös háztartásban élők elmúlt évi nettó jövedelmére vonatkozó igazolások.
• munkaviszony igazolása.

• aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, vagy szállítását érvényes vezetői engedéllyel rendelkező szülője, házastársa vagy vele legalább egy éve közös háztartásban élő élettársa vállalja,
• akinek a családjában az egy főre jutó, a tárgyévet megelőző év havi átlagos nettó jövedelme a tárgyév január 1. napján érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettő és félszeresét (64.500 Ft) nem haladja meg,
• a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül nem részesült szerzési támogatásban, vagy gépjármű-behozatali vámmentességben
• valamint: aki a vele közös háztartásban élő 3. életévét betöltött súlyos mozgáskorlátozott kiskorú gyermeke személygépkocsival történő szállítását vállalja, ha a szállítás a gyermek tanulói jogviszonya, gyógykezelése, rendszeres intézményi ellátása miatt indokolt.

• A kérelmező és a vele közös háztartásban élők elmúlt évi nettó jövedelmére vonatkozó igazolások.
• Érvényes gépjárművezetői engedély másolata.
• Ha a gyermek a súlyos mozgáskorlátozott, úgy iskolai, orvosi igazolás.
• Munkaviszony igazolása.

• a vezetés feltételeként külön jogszabály alapján előírt, gyárilag automata sebességváltóval felszerelt személygépkocsi vásárlásához, illetve személygépkocsi segédberendezéssel történő felszereléséhez, átalakításához nyújtott támogatás, továbbá
• a személygépkocsi olyan átalakításához nyújtott támogatás, amely lehetővé teszi a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsival történő szállítását, vagy
• a személygépkocsi a súlyos mozgáskorlátozott személy biztonságos szállítását szolgáló eszközzel való ellátásához nyújtott támogatás.

• A kérelmező és a vele közös háztartásban élők elmúlt évi nettó jövedelmére vonatkozó igazolások.
• Érvényes gépjárművezetői engedély másolata.
• Nyilatkozat, hogy hét éven belül nem részesült támogatásban.

Köztemetés

• a költségeket hagyatéki teherként a közjegyzőnél bejelenti,
• vagy az eltemettetésére köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

• aki a temetést szerződésben vállalta,
• akit arra az elhunyt végrendelete kötelez,
• végintézkedés hiányában az elhunyt elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa,
• az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. (b) pontja) a törvényes öröklés rendje szerint.

• a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
• a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény
• a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet
• Ket.

Lakásfenntartási támogatás

• a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m²,
• b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m²,
• c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m²,
• d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m²,
• e) ha a háztartásban négynél több személy lakik, akkor minden további személy után 5 m²

• a) ha a háztartásban egy személy lakik 25 m²,
• b) ha a háztartásban két személy lakik 35 m²,
• c) ha a háztartásban három személy lakik 45 m²,
• d) ha a háztartásban négy személy lakik 55 m²,
• e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság, és minden további személy után 5-5 m², de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága

• Normatív lakásfenntartási támogatás esetén:
  • a) A lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át (2008-ban: 14.250 Ft),
  • b) ezt a mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költéségének és a támogatás mértékének a szorzata, de nem kevesebb mint 2.500 Ft.
• Helyi lakásfenntartási támogatás esetén: 2.500 Ft/hó

• a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
• a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló módosított - Solt Város Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 26/2004. (IX.20.) rendelete
• Ket.

• Személyi igazolvány, lakcím igazolvány
• Jövedelemigazolás
  • rendszeresen mérhető jövedelem esetén: utolsó 3 hónap,
  • nem rendszeresen mérhető jövedelem esetén: megelőző egy év,
• gyermekek részére bármilyen jogcímen folyósított ellátásról szóló igazolás (pl. családi pótlék, árvaellátás, gyermektartásdíj).

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

• a.) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-át (38.475 Ft-ot),
  • aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
  • ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
  • ac) ha a nagykorúvá vált gyermek a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felső oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. (Nagykorú gyermek jogosultságát házasságkötése esetén az új családban felül kell vizsgálni.)
• b.) az öregségségi nyugdíj legkisebb összegének 125%-át (35.625 Ft-ot) az a.) pont alá nem tartozó esetben,

• gyermekétkeztetés normatív kedvezményének:
  • az előző bekezdés alá nem tartozó esetben az intézményi térítési díj 50%-a erejéig
  • évente kétszer - július 1-jén ill. november 1-jén fennálló jogosultság esetén - pénzbeli támogatás (2008-ban esetenként 5.500 Ft)
  • külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmények igénybevételére.

• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
• a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet
• Ket.

• A mellékelt nyilatkozatot, a megfelelő igazolásokkal együtt.
• Jövedelemigazolás
  • rendszeresen mérhető jövedelem esetén: utolsó 3 hónap,
  • nem rendszeresen mérhető jövedelem esetén: megelőző egy év,
  • gyermekek részére bármilyen jogcímen folyósított ellátásról szóló igazolás (pl. családi pótlék, árvaellátás, gyermektartásdíj).
• Oktatási intézmény igazolása a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról
• A gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú külön elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági határozat.
• Tartósan beteg illetve súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás,
• Egyedülálló kérelmező esetén: egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozat.
• Házassági anyakönyvi másolatot, amennyiben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő házasságot köt.

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

• a gyermek tartására köteles, és
• nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül.

• a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában - a július hónapra esedékes kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege mellett -,
• a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában - a november hónapra esedékes kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege mellett -,

• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
• a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet
• Ket.

• Igazolás arról, hogy a kérelmező nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül.
• A gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozat.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

• gyermekét egyedül nevelő szülő,
• három vagy több gyermeket nevelő nagycsaládos

• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
• a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 32/2004. (XII.15.) rendelet
• Ket.

Rendszeres szociális segély

• a) egészségkárosodott,
• b) nem foglalkoztatott,
• c) vagy támogatott álláskereső

• a) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy
• b) vakok személyi járadékában részesül, vagy
• c) fogyatékossági támogatásban részesül.

• a) a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás), illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartama lejárt, és álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy
• b) az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
• c) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel, vagy a lakó-, tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat által kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
• d) az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel, vagy az együttműködésre kijelölt szervvel legalább három hónapig együttműködött,
• e) a rendszeres szociális segély folyósítása a munkaképesség-csökkenés, illetve az egészségkárosodás mértékének változása miatt szűnt meg,
• és keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve a közmunkát, közhasznú munkát vagy közcélú munkát (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatás) és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát.

• a) a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, illetőleg az Flt. alapján folyósított álláskeresési támogatás, vagy álláskeresést ösztönző juttatás időtartamának kimerítésétől,
• b) a keresőtevékenység megszűnésétől,
• c) rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől

• a) a személynek, aki
  • előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,
• b) a nem foglalkoztatott személynek, aki
  • a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított jövedelempótló támogatásának időtartama alatt az önkormányzattal, illetőleg az állami foglalkoztatási szervvel nem működött együtt,
  • gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,
  • katonai szolgálatot teljesít,
  • gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig,
  • keresőtevékenységet folytat, ide nem értve a közfoglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést,
  • közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül.

• a) a segély összegét az önkormányzat rendeletében meghatározott időtartamig, de legfeljebb 6 hónapig 75%-os mértékben kell folyósítani;
• b) az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. E rendelkezés alkalmazása során az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének az önkormányzat rendeletében meghatározottakon túl az az eset minősül, ha a segélyben részesülő személy a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy ha a közfoglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg.

• a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát, és
• b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá
• c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

• a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,
• b) a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre,
• c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,
• d) a felajánlott és számára - a 37/H. § (6) bekezdése szerint - megfelelő munkalehetőség elfogadására,
• e) az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködésre.

• a) a keresőtevékenység kezdő napjától számított három hónapig 50%-os összegben,
• b) az a) pont szerinti időtartam lejártát követő naptól számított három hónapig 25%-os összegben

• a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot, illetve a segély összegét felülvizsgálni nem kell,
• b) az aktív korú személynek együttműködési kötelezettsége nincs, azonban a keresőtevékenység folyamatos fennállását havonta igazolnia kell.

• a) a rendszeres szociális segélyre jogosult,
• b) a 37/A. § (3) bekezdésének c)-d) pontjában foglaltak szerint együttműködő,
• c) a rendszeres szociális segélyre az álláskeresési támogatásra való jogosultsága miatt már nem jogosult

• a) a munka a szakképzettségének, iskolai végzettségének, vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségnek, vagy az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének, valamint az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontjának megfelel, és
  
• b) a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét,
  
• c) a részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott időtartam felét nem haladja meg és várható havi keresete legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének időarányos részét eléri.
  

• a) egyéni kapcsolattartás
• b) egyéni és / vagy csoportos tanácsadás (jogi, munkaügyi, egészségügyi),
• c) egyéni és / vagy csoportos önsegítő és képességfejlesztő foglalkoztatás,
• d) életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozás,
• e) szociális helyzet romlásának elkerülését célzó program,
• f) munkavégzésre felkészítő foglalkozás (munkahelykeresést segítő technikák elsajátítása),
• g) alkalmi munkavállalást elősegítő programok,
• h) az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvétel támogatása, elősegítése a szociális munka eszközeivel,
• i) tájékoztatás, iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben való részvétel felajánlása.

• a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül megjelenni a családsegítő szolgálatnál, és nyilvántartásba vetetni magát,
• b) a családsegítő szolgálat által megjelölt helyen és időpontban megjelenni,
• c) együttműködni a beilleszkedési program összeállításában,
• d) írásban megállapodni a családsegítő szolgálattal a beilleszkedést segítő programról,
• e) részt venni az egyénre szabott programban,
• f) minden elvárhatót megtenni a program sikeres végrehajtása érdekében,
• g) a munkahely kiközvetítést követően 8 munkanapon belül a foglalkoztatót felkeresni,
• h) a felajánlott és számára megfelelő munkalehetőséget elfogadni.

• a) a családsegítő szolgálatnál nem jelenik meg az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül,
• b) családsegítő szolgálat, munkaügyi központ vagy az önkormányzat által megjelölt időpontban nem jelenik meg,
• c) az éves felülvizsgálati kötelezettségének nem tesz eleget,
• d) a munkavállalási közvetítőlapját a megadott határidőig önhibájából nem juttatja vissza.

• az első nagykorú családtag arányszáma 1,0 azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik;
• a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9;
• az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8;
• minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7;
• a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0
• az első két pont szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.

• a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
• a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló módosított 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet
• Solt Város Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 26/2004. (IX.20.) rendelete
• Ket.

• kérelem mellékletében levő vagyonnyilatkozat
• közös háztartásban élő gyermek(ek)re vonatkozóan
  • ha a tankötelezett korhatárt már betöltötték, a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolás, valamint
  • a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, beszéd- vagy más fogyatékos állapotot igazoló irat.
• munkaügyi központ által kiadott igazolások
• jövedelemigazolás
  • rendszeresen mérhető jövedelem esetén: utolsó 1 hónap,
  • nem rendszeresen mérhető jövedelem esetén: megelőző egy év,
  • gyermekek részére bármilyen jogcímen folyósított ellátásról szóló igazolás (pl. családi pótlék, árvaellátás, gyermektartásdíj)
• iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okirat vagy annak hiteles másolata
• az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet Szakértői Bizottságának a munkaképesség legalább 67%-os mértékű csökkenéséről, illetve a legalább 50%-os mértékű egészségkárosodásról készült szakvélemény, vagy
• a Magyar Államkincstár Illetékes Területi Igazgazóságának igazolása arról, hogy a kérelmező vakok személyi járadékában, illetve fogyatékossági támogatásban részesül

Temetési segély

• akinek a családjában az egy főre jutó havi családi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 250%-át, illetve
• aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

• a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
• Solt Város Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 26/2004. (IX.20.) rendelete
• Ket.